A székrekedés okai és kezelése 

A székrekedés a lakosság 20-30%-át érinti, az 60 év felettiek között pedig egyre gyakoribb. Létezik olyan formája, amit csupán életmódváltással lehet kezelni, lehet egy komolyabb betegség tünete, például krónikus bélbetegségre is utalhat, mint az irritábilis bél szindróma. 

Az alábbiakban a székrekedés okai kerülnek bemutatásra, illetve hasznos tanácsokat is adunk, hogy megszabaduljon ettől a kellemetlen problémától! 

Krónikus vagy “normális” székrekedés? 

Különbség van “normális” és krónikus székrekedés között. Bizonyos körülmények hatására az emberek többsége valamikor élete folyamán tapasztal székletürítési problémát, melyet átmeneti hatások okoznak. Például utazás során megváltozik a napi ritmusunk, betegség során pedig ágyhoz vagyunk kötve, ezért lassulhat a bélmozgás. Ez azonban hamar – pár napon vagy 1-2 héten belül – elmúlik. 

A krónikus székrekedés azonban mára a fejlett világ népbetegsége, a kor előrehaladtával pedig egyre nő az előfordulása. Krónikus székrekedésről beszélünk, mikor a székelési probléma hónapokig is fennáll és nem múlik el. Ez a betegség azonban kifejezetten a fejlett nyugati világ problémája, a fejlődő országokban nem ismerik. 

Mi a székrekedés? 

A székletürítés gyakorisága egyénenként eltérő, ezért van, akinél a nap 3 alkalom is normális, másnál a heti 3 is rendben van. 

Székrekedés feltételezhető, ha 

1. Heti 3 alkalomnál kevesebbszer székel vagy 

2. Több, mint 2 nap telik el két nagydolog között 

3. A széklet állaga kemény és száraz, 

4. A széklet mennyisége kisebb 

5. Nehézkes a székletürítés, erőlködés nélkül nem megy  

6. A székelés után is megmarad a teltségérzet 

Orvosi értelemben az ún. Thompson-kritériumok alapján beszélhetünk székrekedésről, ha 1 év alatt, 3 hónapon keresztül minden harmadik vagy negyedik székeléskor tapasztal legalább 2-t az alábbi panaszok közül: 

1. A székletürítés csak erőlködéssel megy 

2. Csak kézzel végzett segítséggel sikerül a székelés 

3. A széklet állaga kemény 

4. Heti 3-nál kevesebb székletürítés 

5. Nem teljes kiürülés érzése 

Székrekedés okai 

1. Életmódbeli okok 

• Kevés rostot (zöldség, gyümölcs) és sok feldolgozott élelmiszert fogyaszt 
• Nem iszik eleget 
• Egyáltalán nem vagy keveset mozog 
• Keveset és/vagy ritkán eszik 

2. Betegségek  

• Gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, Colitis Ucerosa) és funkcionális bélbetegség (irritábilis bél szindróma) 
• Szervi betegség 
• Hormonális betegségek 

3. Gyógyszer mellékhatása  

4. Környezetváltozás (utazás, ágyban fekvés) 

5. Erős stressz, egyéb lelki okok 

6. A székletürítési inger akaratlagos elnyomása 

7. Várandósság, idős kor 

1. Életmódbeli okok 

A fejlett világban élő emberek esetén a székrekedés okai között gyakori a helytelen étrend és kevés mozgás. 

Alacsony és folyadék rostfogyasztás 

A növények rosttartalma lazítja a székletet, elősegíti a bélmozgást, ezáltal könnyíti a székelést. Ha nem fogyaszt elegendő rostot, de sok rostban szegény, feldolgozott élelmiszert fogyaszt, nem iszik eleget, a széklet besűrűsödik, nehezebben halad végig a bélrendszeren. A vastagbélben erőteljes víz visszaszívás történik, ezért ha a széklet hosszabb ideig marad a bélben, még jobban betömörül és még nehezebben ürül ki.  

Testmozgás hiánya 

A testmozgás segíti a bélperisztaltikát (bélmozgás, ami továbbítja a bélsarat a bélrendszerben). Ezért, ha keveset vagy egyáltalán nem mozog, a bél is “ellustul”, kevesebbszer húzódnak össze a bél izmai, így székrekedés alakul ki. 

Keveset eszik 

Kevesen tudják, de a székrekedés okai közé tartozik az is, ha túl keveset, vagy túl ritkán eszik. A gyomorba jutó étel elindítja a bélmozgást (ez egy hormonális folyamat), ha ez elmarad vagy kis mennyiségű, a bél “leáll”, ráadásul alig kerül salakanyag a bélbe, ami szintén kiváltja a székrekedést. 

2. Betegség 

A modern kor betegségei közé tartoznak az autoimmun bélbetegségek (pl. Crohn-betegség) és funkcionális bélbetegségek (pl. irritábilis bél szindróma) is, melyek egyik tünete lehet a székrekedés, illetve a másik ennek az ellenkezője, a hasmenés, puffadás, erős hasi fájdalom. Ezek a tüneteket egyénileg eltérőek lehetnek, az is előfordulhat, hogy a kettő egymást követően, felváltva jelentkezik. Sajnos ezeknek a betegségeknek nem tudjuk az okát és nem is gyógyíthatóak, viszont számos hatékony kezelés létezik rájuk. 

Egyes feltételezések szerint a bélflóra sérülése is hozzájárulhat a bélbetegségek kialakulásához. Ez azért is fontos kérdés, mert ezzel egyidejűleg az immunrendszer is gyengül, ezért kevésbé áll ellen a szervezet a fertőzéseknek, betegségeknek. 

A bélflóra helyreállítása történhet természetesen étrenddel és probiotikus étrend-kiegészítővel is.  

A VSL#3 adagonként 450 milliárd baktériumot tartalmaz, 8 különböző törzsből. Ez a baktérium mennyiség a kapható étrend-kiegészítők között különösen magasnak számít, az átlag 1-6 milliárd (ritkán 20). Ha magas a baktérium szám, a baktériumok nagyobb eséllyel élik túl a gyomor savas közegét és telepszenek meg a bélben. 

Egyéb bélbetegségek, mint az aranyér, a végbélrepedés, a béldaganat vagy vastagbél-diverticulosis (tasakok, kitüremkedések) is vezethetnek székrekedés kialakulásához. 

A bélbetegségeken túl székrekedés okai közé sorolható még a cukorbetegség, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, amiloidózis és szkleroderma vagy ionzavarok. 

A székrekedésnek lehetnek a fentieken túl hormonális okai is. 

A székrekedés hormonális okai

• Pajzsmirigy alulműködése 
• Mellékpajzsmirigy túlműködése 
• Mellékvese és 
• Hasnyálmirigy betegségei 
• Cukorbetegség 

3. Gyógyszer mellékhatása  

Bizonyos gyógyszerek okozhatnak székrekedést.  

Székrekedés okai – gyógyszerek: 

• Savkötők 
• Hangulatjavítók 
• Altatószerek
• Fájdalomcsillapítók 
• Vérnyomáscsökkentők 
• a Parkinson-kórt kezelő gyógyszerek 

Paradox módon a székrekedés megszüntetésére szedett székletlazító szerek hosszú távon székrekedést okozhat. 

4. Környezetváltozás (utazás, ágyban fekvés)  

Ha elutazunk, megváltozik a napi ritmusunk, más időpontban étkezünk, mint amit megszoktunk vagy hosszú ideig ágyban fekszünk (pl. betegség miatt). Ezek gyakran okoznak székrekedést, ez jellemzően hamar elmúlik. 

5. Erős stressz, egyéb lelki okok  

A krónikus stressz, szorongás, a rohanó életmód is a székrekedés okai közé tartozik. Ha össze-vissza, kapkodva eszünk, gyakran vagyunk feszültek, sok stressz ér bennünket, nincs egy nyugodt időszakunk reggel, mikor a WC-re tudnánk menni, az bizony negatívan hat a bélmozgásra.  

6. A székletürítési inger akaratlagos elnyomása  

Jellemzően gyermekkorban alakul ki székrekedés az ürítési inger tudatos elnyomása miatt, de később, felnőtteknél sem ritka.  Ennek hátterében számos ok állhat kezdve a szégyenérzettel, idő hiányával (túlterheltség a munkahelyen), a nem megfelelő körülmények (utazás során nem találunk alkalmas helyet). 

7. Várandósság, idős kor 

Aki gyermeket vár, előfordulhat, hogy székrekedéssel küzd, de ez a probléma egyébként is gyakoribb a nőknél. Utóbbi oka lehet például, hogy a nők kevesebbet isznak. Időskorban gyakori a székrekedés, aminek több oka is van: 

• Hasizmok gyengülése 
• Gyógyszer mellékhatások 
• Természetes módon az emésztőnedvek termelése csökken
• Az élet során kialakult székrekedések összeadódnak és tágítják a beleket 
• Rosszabbá válik a belek vérellátása, így kevesebb oxigént és tápanyagot kapnak 
• Megváltozik a bélflóra összetétele 

Székrekedés kezelése 

Első körben a székrekedés okait kell megszüntetni, amennyiben úgy látjuk, hogy “csupán” a helytelen életmód okozza. Fogyasszon sok rostot, igyon meg minden nap legalább 2-3 liter folyadékot, kevesebb feldolgozott ételt egyen, végezzen minél több testmozgást! 

A legjobb székrekedés elleni ételek:

1. Tejtermékek (joghurt, kefír) 

2. Méz 

3. Savanyú káposzta 

4. Mogyoró 

5. Szilva, aszalt szilva 

6. Útifűmaghéj 

7. Lenmag 

8. Zabkorpa 

Kefirbe, joghurtba keverjünk a lenmagot, útifűmaghéjat, zabkorpát. 

Készítsen zabkását, keverjen bele mézet, lenmagot, aszalt szilvát és fahéjat.  

Fontos, hogy a rostban gazdag étkezést követően bőségesen igyunk, különben a székrekedés nem múlik el, sőt, még rosszabbá válik. 

Kiemelten magas rosttartalmú gyümölcsök: 

• Szilva, aszalt szilva 
• Áfonya, eper, málna, szeder 
• Ananász, mangó, papaya, kivi 
• Citrom, grépfrút, a mandarin, narancs 
• Sárgadinnye 
• Barack 
• Cseresznye 
• Szőlő 

Kiemelten magas rosttartalmú zöldségek: 

• Brokkoli, karfiol, kelbimbó 
• Zeller 
• Káposzta 
• Fejes saláta 
• Cékla 
• Cikória 
• Fehérrépa, sárgarépa 
• Erős paprika 
• Fokhagyma, póréhagyma 
• Paradicsom 
• Uborka, 
• Retek 
• Spárga, zöldbab 
• Petrezselyemlevél