Önnek 0 termék van a kosarában.
Nem csupán az emésztőrendszerünk normális működéséhez szükségesek az egészséges bélflóra, hanem az immunrendszerünk, sőt agyunk működösére is befolyással vannak / lehetnek a “jó” bélbaktériumok és még számtalan fontos szerepük van az egészségünk szempontjából.
Lássuk, mi mindenre van hatással a bélflóra, vagy más néven mikrobiom!
A bélflóra életben tart
Az emberiség évmilliók óta biztosít “lakóhelyet” baktériumok milliárdjainak, amikkel olyan szoros a kapcsolatunk, hogy a túlélésünk is veszélybe kerülne nélkülük. Se az emésztésünk, se az immunrendszerünk nem lenne képes működni egészséges mikrobiom nélkül.
A bélflóra feladatai az alábbiak:
- Segíti az anyagcserét, a tápanyagok lebontását
- Szabályozza az immunrendszer működését
- Biztosítja a bélrendszer egészségét
- Vitaminokat termel
- Befolyással lehet az agy egészségére és a mentális egészségünkre is
1. A bélflóra így segíti az anyagcserét
- Arra ösztönzi a bélhámsejteket, hogy intenzívebben lássák el feladatukat.
- A bélflóra segíti az ember számára nem emészthető és még meg nem emésztett szénhidrátok lebontását.
- Lebontja a rostokat és ún. rövid láncú zsírsavakat termel
- Kutatások szerint ezek a zsírsavak segíthetnek megelőzni a hízást, a diabéteszt, szívbetegségeket és a rákot.
- Támogatják az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, vas) felvételét
Mi az anyagcsere és miért fontos?
Az anyagcsere tart életben bennünket. Biztosítja a testünk számára a tápanyag- és energiaellátást, illetve a már nem hasznosítható anyagoktól megszabadít. Az anyagcsere révén a testünk lebontja, felszívja és felhasználja a makro- és mikrotápanyagokat (szénhidrátok, fehérjék, zsírok és vitaminok, ásványi anyagok), illetve megszabadul a feleslegessé vált anyagoktól, bomlástermékektől. Az energianyeréshez oxigént használ el, illetve szén-dioxidot bocsát ki.
Ha az anyagcsere egyensúlyban van, akkor éppen annyi energiát és tápanyagot fogyasztunk, amennyire szükségünk van. Ha többet, az rendszerint hízáshoz és betegségekhez vezet, ha kevesebbet, akkor fogyunk. A tápanyaghiány megbetegedéshez, az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Ha a bélflóra sérült, előfordulhat, hogy az anyagcserénk nem működik megfelelően, ami vitaminhiányt és tápanyaghiányt eredményezhet.
2. A bélflóra szabályozza az immunrendszer működését
A bélbaktériumok kommunikálnak az immunsejtekkel, amiknek 70%-a a bélrendszerben található, így képesek hatni az immunrendszer reakciójára egy esetleges fertőzés esetén.
Az egészséges bélflóra megakadályozza, hogy elszaporodjanak a szervezetünkre a káros baktériumok, vírusok, gombák. A bélflóra sérülése miatt ezért a szervezetben normálisan jelen lévő más mikroorganizmusok – például gombák – erőre kapnak és betegségeket okoznak (például hüvelygomba, Candida).
A bélben élő baktériumok gátolják a méreganyagok, allergének és kórokozók szervezetbe jutását a bélnyálkahártya védelmének erősítésével.
3. A bélflóra biztosítja a bélrendszer egészségét
A bélflóra enzimeket termel, ezzel támogatja a tápanyagok emésztését és felszívását.
Ha felborul a bélflóra egyensúlya, kellemetlen bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek és akár bélbetegségek kialakulásban is közrejátszhat. Ilyen az irrátibilis bél szindróma (angolul irritable bowel syndrome = IBS) és a gyulladásos bélbetegség (angolul inflammatory bowel disease = IBD).
Az alhasi fájdalom, puffadás hátterében a túlzott gáz- és méreganyag képződés áll.
Hasznos baktériumokkal javítható a bél egészsége. Ilyenek a bifidobaktériumok és tejsavbaktériumok, amik megtalálhatóak az ún. élőflórás élelmiszerekben, illetve probiotikus táplálék-kiegészítőkkel is pótolhatók.
A VSL#3 például 450 milliárd tejsavbaktériumot és bifidobaktériumot tartalmaz. Az egyedülállóan nagy mennyiség biztosítja, hogy a baktériumok túléljék a gyomor savas közegét és megtelepedjenek a bélben. A VSL#3 ezért különleges, hiszen a más probiotikus készítmények átlagosan csupán 1-6 milliárd baktériumot tartalmaznak.
4. A bélbaktériumok vitaminokat termelnek
A bélflóra vitaminokat is termel a szervezet számára. Ilyen a K-vitamin és a B-vitaminok.
A K-vitamin a véralvadáshoz nélkülözhetetlen vitamin. Létezik K1- és K2-vitamin. Utóbbit a bélrendszerünkben élő baktériumok termelik. A táplálékkal elfogyasztott K-vitamin csupán 10-70%-ban képes felszívódni, a többit a bélbaktériumok állítják elő. Ezért a már említett gyulladásos bélbetegségek, illetve egy erős antibiotikum kúra K-vitamin hiányhoz vezethet, ami vérzékenységet, véralvadási zavarokat okoz, de romolhat a májműködés és a zsírok felszívódása is.
A B-vitaminoknak sokféle szerepük van a testünkben, többek között segítik az immunrendszer működését, energiát adnak és a bőrünket is egészségessé teszik.
5. Befolyással lehet az agy egészségére és a mentális egészségünkre is
A bélflóra hatással lehet az agyunk működésére különböző kémiai anyagok termelésével.
Ilyenek többek között az ún. ingerületátvivő anyagok, például a szerotonin, ami főként a bélben képződik. A szerotonin fontos antidepresszáns hatású hormon.
Másodsorban pedig a bél fizikailag is kapcsolatban vagy az aggyal idegpályák milliói révén. Ezáltal a mikrobiom képes befolyással lenni az agy által küldött üzenetekre. Számos kutatás igazolta, hogy a különböző pszichés betegek mikrobiomja eltér az egészséges emberekétől. Ezért a kutatók feltételezik, hogy a bélflóra hatással van az agyunkra. Bár jelenleg még nem tisztázott, hogy ez csupán az eltérő életmód és étrend miatt alakult-e ki.
