SIBO: Mi a kontaminált vékonybél-szindróma

A kontaminált vékonybél-szindróma (avagy SIBO) egy sokak által ismert állapot, melyben a bélflóra egyensúlya olyannyira sérül, hogy a természetes módon előforduló baktériumtörzsek aránya felborul. Mit kell tudnunk róla és hogyan lehet együtt élni a SIBO (small intestinal bacterial overgrowth) tüneteivel? A jó hír az, hogy kellő odafigyeléssel ez is lehetséges!

Melyek a kontaminált vékonybél-szindróma (SIBO) tünetei?

Talán általánosnak, mindennaposnak tűnhetnek az egyes panaszok, így az érintettek sokáig nem is fordulnak orvoshoz, csak akkor, amikor a kellemetlen tünetek már a napi tevékenységeik végzését is akadályozzák. Éppen ezért a következő tüneteket érdemes komolyan venni, különösen akkor, ha rendszeresen visszatérő panaszokat okoznak:

• hasi fájdalom
• émelygés
• puffadás
• kellemetlen teltségérzet étkezés után
• emésztési zavar
• étvágytalanság
• folyamatos bélgázképződés
• fáradtság
• gyengeségérzet

Okok és rizikófaktorok

Akkor beszélhetünk kontaminált vékonybél-szindrómáról, amikor az étel az emésztési folyamat során nem jut tovább a vékonybélből és a bélbaktériumok ezen a szakaszon túlszaporodnak. Sajnos a „rossz baktériumok” ilyenkor könnyen felülkerekedhetnek hasznos társaikon, mert utóbbiak nem tudnak ugyanolyan gyorsasággal szaporodni, így a bélflóra egyensúlya felborul.

A kor előrehaladtával a szindróma kialakulásának esélye nagyobb, idősebb korban ugyanis csökken a gyomorsav termelődése. Ugyanakkor az anatómiai jellemzőkről sem feledkezhetünk el: ha szokatlan alakú a vékonybél, a táplálék lassabban tud csak keresztüljutni rajta, így viszont kedveznek a feltételek a bélflóra felborulásának. Ez számos korábbi és meglévő betegségből is adódhat (pl: korábbi sugárkezelés, diabétesz, a vékonybél sérülése, stb.).

A kontaminált vékonybél-szindróma kezelése

A gasztroenterológus szakember segíthet felállítani a diagnózist: ő az, aki a kezelés további menetéről is dönt. Első körben a bélflóra egyensúlyát kell majd visszaállítani, hogy a szervezet ezáltal is több tápanyaghoz juthasson.

Függően attól, hogy az orvosi vizsgálatok milyen eredményt mutatnak, szükség lehet antibiotikumos kezelésre is. Lehet, hogy egy-két hét elegendő, de akár többféle hatóanyagot is szükségesnek tarthat az orvos, így az antibiotikumos kezelés több hétre is elhúzódhat.

A kontaminált vékonybél-szindrómában gyakran előfordul, hogy bizonyos vitaminokhoz nem jut hozzá a szervezetünk, mert azok nem tudnak kellőképpen felszívódni a tápcsatornából: B12-vitamin, vas- és niacinhiány is gyakran megfigyelhető.

A kontaminált vékonybél-szindróma és a megfelelő diéta

Ha a betegség mögötti okokra fényt derült, és nem anatómiai eltérésről van szó, akkor gyakran annyi is segít, ha kiiktatjuk az étrendünkből a hozzáadott cukros üdítőket, péksüteményeket, nassolni valókat.

Érdemes egyes összetevőket mellőzni, és figyelni elhagyásukat követően a testünk jelzéseit, hátha bebizonyosodik, hogy kizárásuk jótékony hatással van a szervezetünk működésére. Hagyjuk el a cukoralkoholokat (pl. eritrit) és a rostokat tartalmazó étrend-kiegészítőket is. A tejtermékeket is el kell kerülni sérült vékonybéllel, és jó ötlet a FODMAP-diétára váltani (hamarosan erről is olvashatod cikkünket).

A pre- és probiotikus étrend-kiegészítők is hasznosak lehetnek, különösen antibiotikumos kezelés után, de ennek beállításáról mindenképpen egyeztessünk a kezelőorvossal. A szindróma kezelése nem egyszerű első ránézésre, de sok kitartással, új, egyéni életmód kialakításával a tünetek nagy része jól kordában tartható.