Hosszú lehet az addig vezető út, amíg eljutunk az olyan emésztőrendszeri panaszaink, mint a gyulladásos bélbetegségek diagnózisáig: a tünetek egészen hasonlóak lehetnek, a megfelelő kezelés pedig orvos és páciens részéről is fokozott odafigyelést igényel. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az irritábilis bél-szindrómával (IBS), most pedig megnézzük, hogy mit hívunk IBD-nek!
Mi az az IBD, avagy gyulladásos bélbetegség?
A gyulladásos bélbetegségek összefoglaló neve az IBD (angolul az Inflammatory Bowel Disease rövidítése), azon belül is megkülönböztethetjük a Crohn-betegséget és az colitis ulcerosa, avagy fekélyes vastagbélgyulladást. Mindkét betegségre a krónikus gyulladás jellemző, ezek pedig folyamatosan károsíthatják a gyomor-bél traktust – azonban ez eltérően zajlik a Crohn, és megint másképpen a fekélyes vastagbélgyulladás esetében.
Miben különböznek a gyulladásos bélbetegségek egymástól?
Tudnunk kell, hogy a gyomor-bélrendszer a szájtól egészen a végbélnyílásig tart, a Crohn-betegség esetében ezen a szakaszon bárhol jelentkezhet a gyulladás, de leggyakrabban a vékonybélnek közvetlenül a vastagbelet megelőző szakaszán fordul elő. A sérült részek az egészséges szöveteket körbevéve jelennek meg, és a gyulladás akár a gyomor-bélrendszer falán is áthatolhat.
A colitis ulcerosa ezzel szemben a vastagbélben és végbélben jelentkezik, a sérült területek egybefüggenek, és átterjednek a vastagbélből a végbélnyílásba. Gyulladással ebben az esetben csak a vastagbél nyálkahártyájának belső részein találkozhatunk.
Az IBD tünetei
A legjellemzőbb tünetek mindkét betegségben előfordulhatnak:
- krónikus hasmenés
- alhasi fájdalom, görcsök
- fáradtság
- véres széklet, a végbél vérzése
- testsúlyvesztés
A gyulladásos bélbetegségek kialakulásának okai
A kialakulást előidéző okok nem ismertek még a tudomány előtt, annyi azonban biztos, hogy az immunrendszer túlzott reakciója okozza a betegségeket. Normál működés esetén idegen organizmusok, kórokozók, vírusok, baktériumok megjelenésekor az immunrendszerünk akcióba lép, hogy megvédje a szervezetünket, IBD esetén viszont helytelenül azonosít környezeti tényezőket támadásként, ezzel gyulladást okozva a gyomor-bél traktusban.
Hajlamosító tényező lehet a családban előforduló gyulladásos bélbetegség, és mivel sajnos a hajlam örökölhető, nagyobb eséllyel alakul ki a páciensben a nem megfelelő immunválasz.
Az IBD kezelése
Ma már számos gyógyszert alkalmaz az orvostudomány a gyulladásos bélbetegség kezelésére: ezek az aminoszalicilátok, kortikoszteroidok, immunmodulátorok, kiegészítőként pedig egyre biztatóbbak a tapasztalatok a különböző probiotikus étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban.
A betegeknek a fertőzések elkerülésére különböző védőoltásokat is javasolnak, szükség esetén gyomor-bél traktus károsodott részeit műtétileg eltávolítják az orvosok. Mivel a Crohn-betegség és a colitis is a bélrendszer más-más részeit érinti, ezért a műtéti eljárások is eltérőek lehetnek.
Forrás: CDC