IBS – Az irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma – röviden IBS – az emésztőrendszer funkcionális megbetegedése. Funkcionális, vagyis a panaszok hátterében nem lehet szervi rendellenességet kimutatni. Tévedés lenne azonban az IBS-t félvállról venni vagy a tüneteket bagatellizálni – ezek nagyon is valósak és a betegek életminőségét kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Az irritábilis bél szindróma előfordulása

Az irritábilis bél szindróma rendkívül gyakori: becslések szerint a népesség 20-25%-át érinti. Nőknél gyakoribb, és általában a fiatal felnőttkor környékén jelentkezik.

Az IBS diagnózisa

Az IBS diagnosztizálása több okból sem egyszerű feladat. Ennek egyik oka az, hogy olyan, sokarcú betegségről van szó, amelynek számos tünete lehet. Ez a sokszínűség sokszor az orvosoknak is komoly fejtörést okoz.

A jelenleg elfogadott meghatározás szerint az IBS központi tünete a legalább hetenként visszatérő rendszeres, hasi fájdalom, amelyhez más emésztőrendszeri panaszok is kapcsolódnak, és gyakran együtt járnak más, nem emésztőrendszeri szervekkel összefüggő zavarokkal vagy fájdalmakkal.

IBS-ben a hasi fájdalom szorosan összefügg a székelési gyakoriság megváltozásával: hasmenéssel, székrekedéssel vagy akár a kettő váltakozásával. A hasmenéses és/vagy székrekedéses tüneteket és hasi fájdalmat számos, az emésztés zavarát jelző tünet kísérheti: a has görcsös feszülése, puffadás, teltségérzet, szélgörcsök, de akár hányinger és hányás is. E tünetek mellett a széklet állaga is változó lehet: kemény, híg vagy mindkettő felváltva.

IBS-hez társuló betegségek

Az IBS gyakran jár együtt más, az emésztéstől látszólag távoli szerveket érintő krónikus panaszokkal. Ezek az IBS-hez hasonlóan sokszor hullámzó kórlefolyásúak, és a pontos okaik szintén tisztázatlanok. Ilyen például a test különböző pontjain, izmokban, csontokban jelentkező, indokolatlannak tűnő fájdalmakat okozó fibromialgia. A fibromialgia egyébként nem gyakori betegség, de IBS-ben és fibromialgiában szenvedők között az átfedés igen jelentős, 60–70% körüli.

Hasonlóan gyakran jár együtt az állkapocsízület fájdalmas panaszaival, krónikus hátfájással, krónikus fejfájással vagy migrénnel, illetve tisztázatlan kismedencei fájdalmakkal, vizeletürítéssel kapcsolatos panaszokkal, hólyagfájdalom szindrómával. Az előbbi betegségekhez és az IBS-hez gyakran társul még a szintén tisztázatlan eredetű krónikus fáradtság szindróma. E krónikus kórképek közti összefüggések nem tisztázottak, nem kizárt, hogy eredetük egy közös pontra vezethető vissza.

Az IBS-ben szenvedő betegeknél nem ritkák a szorongásos, depressziós jellegű tünetek, lelkiállapotok. Ennek pontos oka ismeretlen, azonban a két tünetcsoport között bizonyosan fennáll valamilyen fajta kapcsolat. Ezt többek között az is bizonyíthatja, hogy a depresszió, szorongás gyógyszeres kezelése gyakran javítja az IBS tüneteit is, sőt esetenként a depresszió elleni gyógyszerek akkor is segíthetnek, ha egyébként a betegnek nincsenek pszichés panaszai.

Az irritábilis bél szindróma diagnosztizálásával kapcsolatos másik nehézség abból származik, hogy a tünetek alapján nem mindig lehet könnyen eldönteni, hogy IBS-ről vagy gyulladásos bélbetegségről, azaz Crohn-betegségről vagy colitis ulcerosáról, vagy más, a bélrendszert érintő betegségről, például daganatról van-e szó. A pontos diagnózis felállítása gasztroenterológus szakorvos feladata.